A vizsgált 3 mutatóérték esetében a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő nagyvállalkozások esetében azokat az üzleti évet megelőző két üzleti évre kell vizsgálni (2025-ben köteles ESG beszámolót benyújtania, amennyiben bármelyik kettő meghaladta a következő határértéket: mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot, az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot, az átlagosan foglalkoztatottak száma az 500 főt). A többi nagyvállalat esetében továbbra is elég csak az üzleti évet megelőző üzleti év mutatóit vizsgálni.

A törvény hatálya már nem terjed ki a vállalkozás befektetésére, kitettségére.

A törvény hatóköre már a szabályozott pénzügyi szolgáltatókra is kiterjed abban az esetben, ha ESG közreműködői tevékenységet végeznek, vagyis ESG tanúsítói, ESG tanácsadói vagy ESG minősítői szerepben lépnek fel.

Új kötelezettségek:

A vállalkozás kötelezettsége lett bejelenteni a Hatóság részére a vállalkozással szerződéses jogviszonyban álló ESG közreműködő nevét, nyilvántartási számát, és a jogviszony kezdő napját a szerződés megkötésétől számított 15 napon belül. A vállalkozásnak a fenti adatokban bekövetkezett változást annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül kell bejelentenie a Hatóság részére. A fenti adatok kezelésének célja az ESG közreműködőkre vonatkozó információk naprakészen tartása, valamint a Hatóság hatósági ellenőrzési feladatainak ellátása.

Fontos új elem a közvetlen szállítók felkészítő programja. A (törvény által ESG beszámolásra kötelezett) vállalkozás a közvetlen szállítói részérére kiküldött kérdőívek kitöltésének elősegítése érdekében a közvetlen szállítók számára a kérdőívek kitöltésére ellenszolgáltatás nélkül – a miniszter rendeletében foglaltak szerint – felkészítő programot nyújt.

Fogalmi és megnevezésbeli változások a törvény szövegében:

A kettős lényegesség elve helyett a törvényben már mindenütt a lényegesség elve megnevezés szerepel. A lényegesség elve azt biztosítja, hogy a vállalkozások megfelelő információkat hozzanak nyilvánosságra a náluk felmerülő ESG kockázatokról és lehetőségekről. A vállalkozás a lényegesség elvét szem előtt tartva a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei keretében – az üzleti titok sérelme nélkül – bárki számára megismerhetővé teszi: azt, hogy a fenntarthatósági kérdések hogyan befolyásolják a vállalkozás teljesítményét, helyzetét és fejlődését; a vállalkozásnál felmerülő ESG kockázatokat és lehetőségeket; valamint az előzőekben felsoroltak emberekre és környezetre gyakorolt hatásait.

Több fogalom definíciója pontosításra került. Módosult az ESG adatszolgáltatás fogalma, ebbe beleértendő minden, fenntarthatósági kérdésekben más szervezet vagy személy részére továbbított információ is, nem csak a közzétett információ, ideértve az ESG beszámolót. A környezeti kockázat pedig olyan kockázat, amely a környezet – használat, terhelés vagy szennyezés miatti – károsodásával, valamint az éghajlat vagy természeti események, illetve tényezők változásával kapcsolatos negatív változás lehetőségét jelenti. A társadalmi felelősségvállalás körében felmerülő kockázat olyan kockázat, amely az alapjogok tiszteletben nem tartása, a családok támogatásának hiánya, a méltányos munkafeltételek biztosításának elmaradása, vagy a társadalmi egyenlőtlenségek, valamint a tisztességtelen, átláthatatlan vagy rosszindulatú vállalkozási gyakorlatok következtében merül fel.

A törvény szövege definiálja az alábbi új fogalmakat is: ESG kockázat, szabályozott pénzügyi szolgáltató, vállalatirányítási kockázat.

A kormány által kijelölt minősítő szervezet pontosított megnevezése állami ESG minősítő lett. ESG minősítőként a kormány által rendeletben kijelölt, kizárólagos állami tulajdonban álló gazdasági társaság is eljárhat. Az állami ESG minősítő eljárása és működése során a kormány rendeletében foglaltak szerint jár el.

Egyéb technikai módosítások:

Változnak az Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóság (SZTFH)  nyilvántartásai. Az SZTFH feladatai közül kikerült a nyilvántartás vezetése az ESG adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett vállalkozásokról; illetve az azokról az ESG adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett vállalkozásokról, amelyek üzleti partnerei között vagy ellátási láncában állami szervek vagy állami vállalatok vannak jelen.

Pontosításra került, hogy az SZTFH minden év szeptember 30-ig közzéteszi a törvény hatálya alá tartozó vállalkozások ugyanezen év június 30. napját megelőző egy éves időszakban benyújtott ESG adatszolgáltatása alapján készült éves beszámolóját;

Pontosításra került, hogy a vállalkozásnak a kockázatelemzést legalább 12 havi gyakorisággal, (vagyis évente minimum egyszer) valamint eseti jelleggel akkor kell elvégeznie, ha a vállalkozásnak az ellátási láncban jelentősen megváltozott vagy jelentősen bővülő kockázati helyzettel kell számolnia, ideértve különösen új termékek, projektek bevezetését, valamint új üzleti ágban való részvételt.

Beemelésre került, hogy a vállalkozás az ESG beszámolót a Hatóság elnökének az ESG beszámolók, az ESG minősítők és az ESG szoftverek nyilvántartásáról szóló rendeletében foglaltak szerint módosíthatja. A módosított ESG beszámolót a vállalkozás ügyvezető szerve hagyja jóvá, és azt ESG tanúsítóval auditáltatni kell.

Pontosításra került, hogy az a szervezet, amely az ESG adatszolgáltatást önként egyoldalú jognyilatkozatban vagy szerződésben vállalja (vagy számára jogszabály az ESG adatszolgáltatást kötelezővé teszi), az ESG adatszolgáltatási kötelezettségének ESG beszámoló készítésével vagy az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív, vagy a Hatóság elnökének a vállalkozások fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei teljesítésének részletszabályairól szóló rendeletében meghatározott, a közvetlen szállítók részére küldendő kérdőív kitöltésével tehet eleget.

ESG adatszolgáltatást önkéntesen vállaló szervezet (amely szervezet az ESG adatszolgáltatást önként, egyoldalú jognyilatkozatban vagy szerződésben vállalja, vagy számára jogszabály az ESG adatszolgáltatást kötelezővé teszi) amennyiben auditáltatta az ESG beszámolóját, akkor módosítás esetén a módosított ESG beszámolót is auditáltatnia kell.

Ha a vállalkozástól (vagy az ESG adatszolgáltatást önkéntesen vállaló szervezettől) az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív, vagy a szállítói kérdőívek tekintetében kérnek ESG adatszolgáltatást, és a vállalkozás (vagy az ESG adatszolgáltatást önkéntesen vállaló szervezet) vállalja, hogy eleget tesz a kérésnek, akkor a vállalkozásnak legfeljebb az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőívet, vagy a szállítói kérdőívnek azt a részét kell kitöltenie, amelyre a megkeresés vonatkozott.

Bevezetésre került a kézbesítési megbízott személye a külföldi székhelyű nem természetes személy ESG tanácsadó/ESG Minősítő esetén. Ha az ESG tanácsadóként történő akkreditálást, vagy a ESG minősítő névjegyzékbe történő felvételt kérelmező nem természetes személy ügyfél Magyarországon székhellyel nem rendelkezik, a kérelemben kézbesítési megbízottat kell megjelölni, feltüntetve a kézbesítési megbízott nevét, és lakcímét vagy székhelyét. A kézbesítési megbízott magyarországi székhellyel rendelkező szervezet, vagy állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy lehet. A kérelemhez mellékelni kell a kézbesítési megbízott megbízására és a megbízatás elfogadására vonatkozó teljes bizonyító erejű magánokiratot vagy közokiratot.

A módosított, 2025. január 19-től hatályos jogszabály teljes terjedelmében elérhető a Nemzeti Jogszabálytárban:

https://njt.hu/jogszabaly/2023-108-00-00.11#SZ70