A munkaidő-keretes foglalkoztatás rendszere
Rugalmas munkavégzés
A rugalmas munkaidő és rugalmas munkarend megkönnyítik a munkaszervezést, egyúttal családbarát intézkedéseknek is minősülnek.
A munkaidőkeret a munkaidő és a munkarend meghatározására szolgál. Alkalmazása lehetővé teszi a munkáltató számára, hogy a munkaidőt az általános munkarendhez képest (hétfőtől-péntekig, napi 8 óra) egyenlőtlenül ossza be. Így munkaidő-keretben lehetőség van arra, hogy például a munkavállalót az egyik héten 3, a másik héten 6 munkanapra ossza be, vagy az egyik munkanapon 12 órás munkanapra, a másik napon 4 órára ossza be.
Miért rugalmas?
A munkaidő rugalmasan beosztható, a vállalkozás igényeihez alakítható formája a munkaidőkeret. Ennek lényege, hogy a ledolgozandó munkaidőt nem napokra vonatkozóan állapítjuk meg, hanem egy hosszabb időszakra, pl. 1 hétre, 8 hétre vagy akár 4 hónapra.
Miért jó ez a munkaadónak?
· Munkaidőkerettel jól lehet kezelni a változó terhelést, ugyanis a megállapított időkeret a változó munkáltatói igényeknek leginkább megfelelő mértékben használható fel.
· Csökkenti a bérköltségeket, a túlórákért fizetett többlet kiadásokat
· Az így alkalmazott dolgozót is megilleti a 100%-os bérpótlék.
Miért jó ez a munkavállalónak?
· A munkaidő keret alkalmazásakor sem haladhatja meg a heti munkaidő a maximális 48 órát.
· Munkaidőkeret használata esetén a munkaidő-beosztást legalább egy hétre előre közölni kell, így kiszámítható a munkavégzés.
A munkaidő-keretes rendszer
A Munka Törvénykönyvének szabályai szerint a munkaidő-keretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani, ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni. A munkaidő fentiek szerinti meghatározásakor a távollét tartamát figyelmen kívül kell hagyni vagy az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével kell számításba venni. Munkaidő-beosztás hiányában a távollét tartamát a napi munkaidő mértékével kell figyelmen kívül hagyni vagy számításba venni.
A munkaidőkeret tartama, a munkaidőkeret szabályai szerint legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét
· a megszakítás nélküli,
· a több műszakos, valamint
· az idényjellegű tevékenység keretében,
· a készenléti jellegű foglalkoztatott munkavállaló esetében.
A munkaidőkeret tartama kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb tizenkét hónap vagy ötvenkét hét, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják.
A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő meghatározásához figyelembe kell vennünk a keret hosszát, a napi munkaidőt (8 óra), valamint a munkanapok számát az adott időszakban. A munkaidőkeret munkaóráinak számát úgy számoljuk ki, hogy a hónap hivatalos munkanapjainak számát megszorozzuk 8 munkaórával. Az így kapott óraszámmal tudunk gazdálkodni. Például 2017 májusában 22 munkanap van, ez nyolccal megszorozva = 176. Ennyi órára oszthatjuk be a munkavállalóinkat. Ha vállalkozásunknál 4 havi munkaidőkeret van érvényben, ami 2017. február 1-jén kezdődik és május 31-én ér véget, akkor a 4 hónap alatt a munkavállalóknak 656 órát kell dolgoznia, mert: – februárban 20 munkanap volt (160 óra); – márciusban 22 (176 óra), – áprilisban 18 (144 óra), – májusban 22 (176 óra).
A munkaidőkeret hossza meghatározható hetekben is, azaz 1 hétben, 4 hétben, 8 hétben vagy legfeljebb 16 hétben. Ha a munkavállalóra kollektív szerződés vonatkozik (pl.: MKFE-tagok), akkor a munkaidő-keret maximális hossza 6 hónap lehet.
Törvényi előírások
A Munka Törvénykönyve szabályozza a munkaidő-keretes rendszert, így az abban foglaltak iránymutatók a munkaidő-keret bevezetése során. 2012. évi I. törvény - A munka törvénykönyvéről 93. §-ától találhatók a munkaidő-keretet befolyásoló szabályozások.
Működés a gyakorlatban
Munkaidő-keretes rendszerben dolgozóknak az alábbiakra érdemes figyelni:
Hány órát dolgozhat a munkavállalónk?A munkaidőkeret alkalmazásakor a munkaidő-beosztására vonatkozó általános szabályokat kell követni (a Munka törvénykönyve szerintieket). Ennek alapján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló napi munkaideje nem lehet rövidebb négy óránál, a napi tizenkét órát viszont nem haladhatja meg. A heti munkaidő normál esetben legfeljebb negyvennyolc óra lehet. Ennek feltétele azonban, hogy a munkaidőkereten belül (pl.: négy hónap) a munkaidő nem haladja meg átlagban a heti 48 órát.
A munkaidőkeret használatát nem szükséges munkaszerződésbe foglalni. A munkaidőkeret bevezetéséhez, annak módosításához a dolgozó hozzájárulása nem szükséges. A munkaszerződésbe sem kötelező belefoglalni, hogy a munkavállalót munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. Ha viszont ezt mégis megtettük, akkor a módosításra csak közös megegyezéssel kerülhet sor. A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját kötelező írásban meghatározni, és erről tájékoztatni kell a munkavállalót. Ezt megtehetjük a céges faliújságra kihelyezett közleménnyel vagy levélben is.
Munkaidőkeret esetén is jár a pihenőnapon végzett túlóráért, ill. vasárnapi túlóráért járó bérpótlék. A munkaidőkeretben foglalkoztatott dolgozó sem lehet hátrányosabb helyzetben a bérpótlékok tekintetében, mint egy általános munkarendben foglalkoztatott. Az így alkalmazott dolgozót is megilleti a 100%-os bérpótlék, ha munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapjára (pihenőidejére) rendel el rendkívüli munkát a munkáltató. A Munka Törvénykönyvében foglalt feltételek esetén pedig az 50% vasárnapi pótlék is megilleti a vasárnapi pihenőidőben teljesített túlórája esetén. Nyilvánvalóan rendkívüli munkaidő – azaz túlóra – keletkezik akkor is, amikor a munkavállalónak a munkaidőkeret végével több ledolgozott munkaórája van, mint amennyi órát a kereten belül teljesítenie kellett.
Előre közölni kell, írásban: Munkaidőkeret használata esetén a munkaidő-beosztást legalább egy hétre előre közölni kell írásban, legalább hét nappal a megkezdése előtt. A munkaidő-beosztás írásban történő közlésnek minősül, ha kihelyezzük a hirdetőtáblára, vagy írásban átadjuk a munkavállalónak. Ha munkáltatóként elmulasztjuk az új munkaidő-beosztás közlését, úgy az utolsó munkaidő-beosztás szerint kell a munkavállalóknak a munkát felvenni.
Kapcsolat, kérdés esetén:
Pákai Noémi, junior HR tanácsadó, Mobil: +36 70 631 0869, e-mail: pakai@ifka.hu
és Kálmán Edina, szakmai vezető, Mobil: +36 20 581 2822, e -mail: kalman@ifka.hu