Rugalmas munkavégzés

Tudni kell, hogy a rugalmas munkaidő, valamint a rugalmas munkarend fogalmát a Munka Törvénykönyve nem ismeri, de lehetővé teszi. Amit szabályoz, az:

• a kötetlen munkarend
• a munkaidőkeret és
• az elszámolási idő,

amely keretek bizonyos rugalmasságot biztosítanak a munkáltatónak és a munka-vállalónak egyaránt a munkavégzés beosztásában.

Számos rugalmas munkavégzési lehetőség (távmunka, munkaidő-keret, határozott idejű munkaszerződést, stb.) létezik, de a kötetlen forma után az, amelyik talán a legnagyobb szabadságot biztosít a munkavállalónak, a törzsidős-peremidős rendszer.

A rugalmas munkaidő és rugalmas munkarend megkönnyítik a munkaszervezést, egyúttal családbarát intézkedéseknek is minősülnek.

Miért rugalmas?

Mert a munkáltató rugalmasságot biztosít a munkavállalónak: a munkaidő-beosztás szabályait, azaz a munkarendet a munkáltató állapítja meg, azonban a munkaidő beosztásának jogát – részben vagy egészben – átengedheti a munka-vállalónak.

Miért jó ez a munkaadónak?

Mert a kutatások szerint:

• a munkavállalók munkakedve, lojalitása megnő
• az így dolgozók hatékonyabbak
• kevesebb a betegszabadsággal töltött napok száma
• a kollégák kreatívabbak, önállóbbak és felelősebbek lesznek
• csökken a fluktuáció, mivel a munkavállaló munkáját és
• magánéletét hatékonyabban össze tudja egyeztetni
• a munkavállaló az ügyfelek igényeihez könnyebben tud alkalmazkodni.

A törzsidős-peremidős rendszer

Számos olyan tevékenység van, melyek elvégzéséhez bizonyos rugalmasságnak nincs akadálya a munkakezdés/befejezés terén. Ezeknél a tevékenységeknél igazán az fontos, hogy a munkavállaló egy meghatározott idősávban mindenképpen a munkahelyén legyen, és ott munkát végezzen.

Az ilyen munkavégzést, amikor a munkavállaló (jellemzően egy meghatározott idősávban, pl. 8:00 és 10:00 óra között) viszonylag szabadon határozza meg a munkaidő kezdetét és végét (peremidő), de egy a munkáltató által meghatározott idősávban (pl. 10:00 óra és 15:00 óra között) köteles a munkahelyen tartózkodni (törzsidő), törzsidős-peremidős rendszernek nevezzük.

Ebben a rendszerben tehát a munkáltató a munkavégzés önálló megszervezésének jogát a peremidőben átadja a munkavállaló számára.

Törvényi előírások

Tudni kell, hogy az Mt. szerint a törzsidős-peremidős foglalkoztatás nem kötetlen, hanem kötött munkarendnek számít, ezért a rugalmasság ellenére kötelező a munkaidő-nyilvántartás vezetése, és a rendkívüli munkavégzés díjazása.

Érdemes tehát a rugalmas munkaidő megengedése mellett a munkaidő-nyilvántartás vezetését kiemelt figyelemmel kísérni, és azt mind a munkavállalónak, mind a munkáltatónak ellenőrizni.

Törzsidős-peremidős rendszerben dolgozóknak az alábbiakra érdemes figyelni:

40 óra = 40 óra: Mivel a törzsidős-peremidős rendszer kötöttnek számít a munkajog szerint, ha valakinek heti 40 órás szerződése van, azt le is kell, hogy dolgozza a munkáltató által megadott időszakban. 

A megbeszélések ideje: a csoportos megbeszéléseket érdemes törzsidő-ben megszervezni azért, hogy mindenki élhessen peremidejének kötetlen be-osztásával. Van úgy természetesen, hogy ez valamiért nem sikerül, akkor a helyzethez, csoporthoz alkalmazkodás fontos az egyén részéről.

Peremidő kezelése: a gyakorlat azt mutatja, hogy a törzsidő-peremidő rend-szerben dolgozók többségében ugyanakkor vannak az irodában, mint koráb-ban, a teljesen kötött munkarend alatt, és egymásra is ebben az idősávban számítanak. A kezdeti időszakban ezért célszerű szólni valamelyik kollégánk-nak, ha korábban vagy később jövünk vagy megyünk. Rendszeres eltérés ese-tén jó, ha ezt a főnökünknek jelezzük, azért, hogy ne számítsanak ránk a meg-adott időszakban.

Bevezetési időszak: a bevezetés utáni 1-2 hónapon belül az ilyen munka-rendben dolgozó munkatársak meg szokták beszélni felettesükkel a tapaszta-latokat, kapcsolódó kérdéseket, és változtatásokat kezdeményeznek.

Kapcsolat, kérdés esetén:

Kálmán Edina, szakmai vezető, mobil: +36 20 581 2822, e-mail:kalman@ifka.hu

Magyar Réka, szervezetfejlesztő, mobil: +36 70 381 2658, e-mail:magyar@ifka.hu